A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tájak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tájak. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. 07. 19.
2017. 11. 26.
Lélekünnep - Palya Bea koncert
Van itt egy nő, aki énekel a színpadon.
Hallom, tökéletesen intonál, szárnyal a telt, erős hang, érzéseket visz magával és láthatatlanul kapcsolódik mások életébe, érzéseibe, hogy fölkavarja, megrázza őket egészen addig, míg ki nem szakad belőlük a bánat, ki nem buggyan a könny, hogy aztán körbesimogassa a hang, mint egy anya, vagy egy szerető, ki semmit sem kérdez, csak van. Máskor meg ez a hang felvidít, szemtelenül odavág, vagy csábítóan körbefon, felébreszti az életet, a vágyakat és azt kiáltja a világnak: Nézzétek ilyen, meg ilyen, és ilyen is vagyok! És nem szégyellem magam miatta.
Néha dobolni is szokott, aztán meg táncol, szinte extázisban, és utána fél perccel tökéletesen belép, és tisztán tartja a hangot. Él a színpadon. Odaadja magát, kitárulkozik, felolvad. Lentről úgy tűnik, mind együtt zenélünk ezzel a kivételes nővel, vele és számára nagyon kedves és tisztelt zenészeivel. Mi is sikeresek és megbecsültek leszünk egy pillanat alatt, együtt lélegző közösség. Adunk és kapunk, megosztjuk egymással az alkotás és befogadás tüneményét.
Koncert után lehet vele találkozni, közel kerülni, beszélni. Még mindig ugyanolyan, kedves, közvetlen, és hálás, még első személyes találkozásra is. Megölel, szelfihez pózol, aláír rendületlenül. - Jaj, de jó, hogy jöttök!
Aztán hazamegyünk, ő is, mi is. Hétköznapok jönnek, dolgozni megyünk, mosogatunk, cikket írunk, énekelünk. Van, hogy megpróbáljuk elviselni az elviselhetetlent, kitalálni, hogyan varázsolhatnánk nem csak elviselhetővé, de örömtelivé is és közben ez a hang kísér minket. Elkísér a munkába, a kétségbeesett sírásba, mikor senkire sem számíthatunk, a hang ott zeng. Elkísér a boldogságba és a közelgő ünnepvárásba, bárhova megyünk, a hang már ott van bennünk.
Alkotásra késztet, bátorít és felemel.
Mindenkinek mást súg, nekem azt, hogy nem vagy egyedül.
2016. 05. 01.
Bergamo, amore mio
Tegnap töltöttem be az ötvenet.
Akárhogy is nézem, ez krízis. Gondoltam írok majd valami bölcset, szépet, hogy semmit nem bánok, meg ilyesmit. Nem megy.
Megmutatom inkább a Bergamóban készült képeimet, melyeket milánói utazásunk során készítettem. Nagy rohanás volt az egész, épphogy csak belekósoltam picit az óváros, Cittá Alta hangulatába, ráadásul nem számítottam városnézésre, így fel sem tudtam készülni belőle. Nem mintha akkor lett volna idő bemenni a Colleoni kápolnába vagy Donizetti szülőházába... Így is folyamatosan rám vártak a többiek, mert lemaradtam fényképezni.
Drótkötél vontatású vasúttal mentünk föl a Felsővárosba. Az induló állomáson lévő kávézó annyira hangulatos volt, hogy megkértem a pultost, hadd fényképezzem le őt is. Fent, ahogy kiléptem az állomás épületéből úgy éreztem, mintha egy varázslatos időutazáson vennék részt. Szűk, kanyargós utcák, váratlanul felbukkanó tipikus, mégis különös atmoszférával. Nem tudom miért olyan vonzó ez számomra. Egyszerre ismerős és idegen. Soha nem jártam ott, mégis beszédbe tudok elegyedni bárkivel. Beülhetek meginni egy kávét egy sehol másutt nem ízlelhető süteménnyel. Furcsa, hogy van a világnak olyan helye, amelyet sosem láttam, még csak a létezéséről sem tudtam mégis mikor egyszer csak ott vagyok, rögtön úgy érzem odatartozom, tudnék ott élni. Jó-jó tudok olaszul, de ez mégsem minden...
Boldog vagyok, hogy ennyit is, így is láthattam belőle. És ha majd egyszer végre én tervezem az olaszországi utamat, Bergamóra minimum három napot szánok, ... vagy még többet, ahogy kedvem tartja.
Orsi, köszi a fényképezőgépet!
Orsi, köszi a fényképezőgépet!
Fotók: Szoba kilátással, Klein Kinga
2015. 12. 25.
Két bejegyzés egyben
Indítsd el a zenét!
1. Butikhotel olasz módra
Szálloda Oriveto-ban, hova míg élek, elmegyek.
Itt egyszerre él modern és klasszikus,
barokk és minimál,
skandináv és arab.
Kábítóan giccses a naplemente a teraszról.
Évszázados kövek, inox és eredeti terrazzo.
Warhol és Caravaggio.
Izgalom és nyugalom egyben.
Túinvan.
1. Butikhotel olasz módra
Szálloda Oriveto-ban, hova míg élek, elmegyek.
Itt egyszerre él modern és klasszikus,
barokk és minimál,
skandináv és arab.
Kábítóan giccses a naplemente a teraszról.
Évszázados kövek, inox és eredeti terrazzo.
Warhol és Caravaggio.
Izgalom és nyugalom egyben.
Túinvan.
2. Pillanatnyi és teljesen szubjektív képtársítások Mozarthoz.
Azt kívánom, légy boldog.
Forrás: Hotel Mazzini, Pinterest, Elle Decor,
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






































