Eljött a romantikus esti étkezések ideje a kandalló előtt. Nem muszáj mindig ott enni, ahol hivatalosan kijelölt helye van. És nem muszáj nagy, komoly vacsit főzni, elég egy kis hideg, vagy süthetünk tököt, gesztenyét. Aztán ha besötétedett, gyertyát gyújtunk a jó melegben, nyitunk egy üveg bort, betelepszünk a fotelba a kandalló előtt és tévéről, netről megfeledkezve megbeszéljük "ami a szívedet nyomja". Csak mi ketten, te meg én.
De az sem baj, ha nincs kandalló...
2 megjegyzés:
Volt szerencsém (még a múlt században) egy tanévet az Egyesült Államokban tölteni. Karácsonyra sem tudtam hazajönni, ami akkor persze nagyon rossz volt, de így láthattam belülről amerikai otthonokat. Meg hálaadáskor is. Hát valami ilyesmi. Szép kép, érzem az illatokat és ízeket is szinte. Pulykasült, édeskrumpli (déli államban voltam), tökpite, végre nem zúg a légkondicionáló, ellenben ég a tűz a kandallóban, Joy to the world, candy cane, minden meleg és barátságos, és skótkockás, és de giccses, fúj, én is ilyet akarok, legalább néha.
Hát nagyjából ez jutott eszembe erről a képről. Röviden. (Bár ez nem skótkockás, és pláne nem giccses :)
@csipkelelkű:Ez de jó, hogy ezt megosztottad itt velünk! Köszi. És látod nem muszáj, hogy giccses legyen,de legyünk őszinték, bár lehet, most magam ellen beszélek, giccses lakásban is lehet az ember boldog. De ne áruljátok el senkinek!
Megjegyzés küldése