Akárhogy is nézzük, elkezdődött a visszaszámlálás. 39 napot számoltam karácsonyig. A Camponában már áll egy embertelen óriás karácsonyfa. Olyan is. Mi most nézegessünk kicsit talán rendhagyó, de annál stílusosabb hangulatfotókat barátkozván a gondolattal, hogy idén is eljön a nap. Nekem mindig jó adag feszültség és idegeskedés vegyül bele, nem tagadom, de mindig, minden évben újra elhatározom: talán idén sikerül lazábban venni. Bízom benne...
Ti hogy vagytok ezzel?
(Nagyobbak a képek, észrevettétek?)
2 megjegyzés:
Kedves Kinga!
Milyen érdekes, hogy a szürkéről szerintem keveseknek jut eszébe a Karácsony, az általad válogatott képeken mégis mennyire erőteljes a karácsonyi hangulat! Nekem különösen a fadobozos tetszik a kis fenyőfákkal.
Arról pedig, hogy én hányadán állok a karácsonyi idegeskedéssel: http://szogletesaranyhal.com/2011/11/10/mitol-karacsony/
Gabi
Kedves Gabi! Nagyon tetszik a bejegyzésed - és a blogod is. Teljesen egyetértek avval, amit írtál, csak annyit fűznék hozzá, hogy vannak emberek - talán nem is kevesen vagyunk - akik a jelenlegi kenyérharcban túl sok kudarccal szembesülnek, ami pedig elkeseríti és kétségbe ejti az embert, szóval egyáltalán nem könnyű! De személy szerint én azért nem adom föl a reményt, minden nap egy újabb lehetőség!
Boldog Karácsonyt!
Megjegyzés küldése