Oldalak

2011. 07. 18.

Inspiráció egy nyári olvasmányból




"Szobája a tengerre nézett. Augusztus volt. Nyitott ablaknál aludt. A régi, piros ripszfüggönyök, nem értek össze, így az első napsugarak ébresztették, és a hullámok hangja a part homokján. (...) Meg kellett várni, hogy a közös fürdőszoba szabad legyen, s hallgatózva figyelni a lefolyó és a vízöblítő zaját. Maigret szobájának volt egy kis erkélye. Ott nézelődött egy darabig köntösben; az elé táruló látvány valóban szép volt, a vakító fényben fürdő, hatalmas tengerpart, a kék és fehér vitorlákkal borított tenger. Látta az elsőként felállított csíkos napernyőket és az elsőként érkező piros fürdőruhás kölyköket.
Mire lement a szobájából, frissen megborotválkozva, a fülénél maradt kis szappanhabbal, már a harmadik pipájára gyújtott. (...)
- Szép jó napot, főfelügyelő!
Monsierur Leonard papucsban és ingujjban volt. A konyhában zöldborsó, frissen megtisztított sárgarépa, póréhagyma és krumpli volt előkészítve nagy edényekben. Különböző húsok piroslottak a faasztal fehér lapján, nyelvhalak és rombuszhalak vártak arra, hogy pikkelyeiket lekaparják.
- Egy pohárka fehéret, főfelügyelő?
Mindennap ez az első pohár. A tulaj fehérbora. Egyébként kitűnő kis bor, szinte zöld csillogással.










Maigret mégsem mehetett a parti homokba az édesanyák közé. Inkább végigsétált a Parti sétányon, időnként meg-megállva. Nézte a tengert, a tarka alakokat, amelyekből egyre több látszott a part menti hullámokban. Azután, amikor beért a város központjába, jobbra fordult egy szűk utcába, majd megérkezett a vásárcsarnokhoz.
Olyan lassan és komolyan járta körbe az árusok pultjait, mintha negyven emberre kellett volna főznie. Főleg a még mindig fickándozó halak előtt álldogált hosszabb ideig, és a rákfélénél; odanyújtott egy gyufaszálat az egyik homárnak, s az megragadta ollójával.
A második pohár fehérbor. Mert éppen ott volt szemben egy kisvendéglő, csak le kellett menni egy lépcsőfokot, mégis, mintha a piac folytatása lett volna, mert annak minden jó illatát ott is érezni lehetett.











Aztán elhaladt a Notre-Dame templom előtt, és megvette az újságját. Nem mehetett volna vissza a hotelszobájába olvasni?
Visszatért a Parti sétányra, kiült egy teraszra, mindig ugyanahhoz az asztalhoz. És mindig habozott, amikor a pincér a rendelésére várt. Mintha egyszer is mást ivott volna!
- Egy pohár fehérbort..."












A szöveg részlet Georges Simenon:Maigret nyaralni megy c. regényéből Bánki Ágnes fordításában. A cselekmény egy hangulatos francia tengerparti városban Les Sables-d'Olonne-ban játszódik. Ehhez kerestem eredeti képeket a helységről.
További kellemes nyarat mindenkinek!

Képek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

2 megjegyzés:

sea970 írta...

A piacokat én is nagyon szeretem. Szerintem egy idegen várost jobban meg lehet ismerni belőle, mintha csak a szokványos turista látványosságokat néznéd. :-)

Klein Kinga írta...

@sea970: Igen, vagy Simenon regényből... :)))

Fb. like

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails