Oldalak

2011. 07. 05.

Mesélek valamit

Itt vagyok hát újra. Nem sietve, nem kutyafuttában, hanem szép komótosan, ahogy hozzám illik. Megfontolt lépésekkel haladok, ízlelgetve minden szót, minden mondatot, amit megosztok veletek. Különösen élvezem ezt a pillanatot, hiszen régen volt már részem ilyenben.

Elmesélem miért. Az elmúlt tanévben elvégeztem egy tanfolyamot, melynek végén lakberendezői képesítést szereztem. Régóta vártam már erre a pillanatra, mert úgy éreztem nem elég csak ebben a szakmában dolgozni, kell az a papír is! Hát semmi sem úgy történt, ahogy vártam, például, hogy bizonyos okok miatt egy év alatt kellett elsajátítanom azokat az ismereteket, melyekre a csoporttársaim két évet kaptak. Hónapok óta szinte semmi másra nem volt időm, csak a tanulásra, ez a blogon is meglátszott, de rengeteg új dolgot tanultam. Lakberendezésről, művészettörténetről, anyagokról, színekről, formákról és legfőképpen magamról. Megtanultam újra, hogy milyen szerteágazó ez a szakma, mennyi mindent érint a világban és hihetetlen, hogy képes voltam ennek a nagy részét felfogni és magamévá tenni. Megtanultam, hogy milyen keveset tanulunk a gimiben és az általánosban művészettöriből, képzőművészetről, rajzolásról, színekről, fényekről, árnyékokról. Sokkal több mindent kéne! És teljesen másképp – erről külön bejegyzést tudnék írni, talán így is lesz. És megdöbbentő, hogy mennyi mindent tanultam önmagamról, teljesítőképességem határairól, amit legfőképpen Mózer Noéminek, vezető tanáromnak és a családomnak köszönhetek.

És mégis. Most érzem – nem elsőként a történelemben – mennyi mindent tanulnék még, mennyi minden érdekel, mennyi mindenről nem tudok semmit. Szeretnék utánajárni egy rakás dolognak, megnézni, elolvasni, meghallgatni. Szerencsére itt van nekem ez a blog. Itt rögzíthetem mindazokat a terveket, vágyakat és élményeket, amelyek ide kapcsolódnak. Továbbra is igyekszem folyamatosan beszámolni majd mindarról, amit fontosnak, érdekesnek tartok, és ha a téma nem annyira illik ide, majd megírom a dekooderen. Ez utóbbi honlapot is szeretettel ajánlom, ha még valaki nem ismerné… de ugye ilyen nincs a blog olvasói között?

Megvan tehát a papír. Egy lépéssel előrébb jutottam, meghatározó élmények vannak mögöttem s így egy részben megújult blogger cikkeit olvashatjátok ezentúl e helyt. Egyéb terveim is vannak, de mindent a maga idejében.

További szép nyarat mindenkinek, és ha lehet, tanuljatok. Mindegy, hogy hogyan, akár tanfolyamon, akár autodidaktaként saját örömötökre, de biztos meglesz a gyümölcse!












Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10,



Megjegyzés küldése

Fb. like

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails