|
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Csónak |
Én vagyok ez a csónak, mely a valószínűtlen rózsaszínes-lilás-narancsos-türkizes vízen libeg. Belesimult és eggyé vált vele. Együtt ring a vízzel, amely a valószínűtlen rózsaszínes-lilás-narancsos-türkizes fényeket tükrözi vissza. De nem csak a csónakkal, egy vagyok a vízzel, a fényekkel és árnyakkal, a ritmussal, mely árad ebben a térben. Beolvadok, megadom magam és eltűnök. Határaim elmosódnak és átlépek az örök létezésbe.
Én vagyok a virág, minden szirmom más és betöltöm a rendelkezésemre álló helyet. Ez itt az én helyem, senki se tolakodjon ide. Furcsa vagyok és szép. Öntudatos és sugárzó, talán egy kicsit fájdalmas is még. Ezt tudom adni neked.
Én vagyok a nő, aki a sötétben ül és figyeli a szemközti fényeket az ablakon át. Este van, egyedül vagyok, mégis valami izgalom jár át. Senki sem tud rólam, nem tudja, hogy figyelem a város lélegzését és csöndbe borulását. Mintha egy kicsit birtokolnám azzal, hogy figyelem. Minden, amit megtudok róla, a hatalmat ad nekem, de ezt a hatalmat nem használom föl ellene. Figyelem, nézem és befogadom a titkait.
Te is én vagyok.
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Szivárvány |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Csónak |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Csónak |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Erdő |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Homok utca |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Kislány a kertemmel |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Pihenőstég |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Szék IV. |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: to sense the excitement |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Virág |
 |
| Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Sors |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése