Oldalak

2010. 06. 03.

Kerti bútorok, avagy inkább nem gondolkodom

Ide most egy Gondolkodom című hó eleji vezércikket szándékoztam írni, de olyan rosszkedvű és szétesett vagyok - többek között az időjárás miatt -, hogy nem terhellek vele benneteket, mert semmi jó nem sülne ki belőle. E helyett elmondom, hogy erre a hónapra a kerti bútorokról terveztem egy részletesebb cikket, de annyi anyag gyűlt össze, hogy most megelőlegezek belőle egy párat, mintegy előre varázsolva a jó időt. Nagyon remélem, hogy lesz még idén nyár és heverészhetünk gondtalanul a kertben, tengerparton, parkban, kinek hol tetszik.
Én pédául szívesen üdlögélnék itt egy pohár itallal, ennél tikfa asztalnál, miután úsztam egy kicsit a medencében.



asia.ru


Vagy ebben a kertben, ahol, ha nem vizes a fű még a földre is leheverednék. Milyen hangulatos, nem? Pedig régi, egyszerű bútorok, hát igen ezt hívja Terence Conran "az egyszerűség eleganciájának".


countryliving.com



Ide már lehet, hogy esőben is ki lehetne ülni? Egy nagy bögre forró teával, egy puha plédbe burkolózva, verseskönyvvel a kezemben várnám itt a nyarat. (Jönni fog, jönni fog, jönni fog.)





Na és ez? Ez hogy tetszik? Erről gyerekkorom kuckós játékai jutottak eszembe. Ti is játszottatok olyat, hogy két fotelt, vagy egy asztalt letakartatok egy pléddel és kész a kuci. Itt is ha behúzzuk a függönyt elmenekülhetünk a világ elől és elmerenghetünk. Jó lenne...





Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert,

vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt,

a tamariszkról, melynek bőre ráncos és durva mint a vén emberé

s mégis oly virágos gyengeszép ágakat nyujt az ég felé!


Gyerekkoromban a levelekbe szerettem harapni mint a csikó.

Tudtam: keserű ízű az orgona, illatos zamattal leveles a dió.

Sokszor álmodoztam diólevél-ágyrul, ott volna délután heverni jó!

Ott volna valami szépmellű kisleányt ölelni jó!


Este ha a kertre a hosszú ház árnyéka lassan ráfeküszik,

sűrű nyári este a forró légben fülledt illat úszik.

Tikkadtan a magas fának üzen akkor titkon a kis virág:

»Te messze látsz, bátya, mondd meg, jön-e már a holdvilág?«


Babits Mihály: A régi kert /részlet/
Megjegyzés küldése

Fb. like

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails