Hűs karibi fuvallat ...

Karibi villa

.. száll a Szobában. A bloggernek mindegy csak vízpart legyen. A víz, ugye az érzelmek szimbóluma. Mindig összeköttetésben lenni vele, akár csendes csilingelő patak, akár titokzatosan fodrozódó tó felszíne, akár viharos óceán. Mindegy, víz nélkül nincs élet, érzelmek nélkül minek. Persze nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív. Egyelőre csak jöjjön, törjön a felszínre, majd megvizsgálja hogy egyáltalán sajátja, vagy csak reakció, egy régi emlék. Egy emlék, ami befészkelte magát a lelke közepébe, már sajátjának érzi, vagy mégse? Egyre inkább úgy tűnik, egyszer régen mások úgy döntöttek ő ilyen lesz és MOST felülnézetből már tisztán látszik EZ NEM Ő. Milyen nehéz előkotorni, előcsalogatni, kiválogatni KI IS Ő VALÓJÁBAN. Minden egyes érzés, emlék, agyába furakodó gondolat vizsgálat alá kerül, ha a hétköznapok nem sodorják tova. Amit meg tud fogni, azt nagyító alá rakja. Kidobja a szemetet és megtartja saját, önmagával azonosítható részecskéit. Mert kurvára összekeveredtek...

Képek: nicety