Weöres Sándor:
A halálról
Az ember kétféleképpen mentesülhet egyéniségétől: vagy alája-
sűlyed, vagy föléje-emelkedik.
Vannak emberek, kik úgy belemosódnak a tömeg-lélek alaktalanságába,
vagy valamely züllöttség értelem-alatti áramába, hogy teljesen
feloldódnak benne, eltompulnak és külön-létük csak látszat. És haláluk
már csak e látszatnak halála: testük felbomlásával a külön-létük
utolsó jele is megszűnik, végképp beleolvadnak a sötét, ragacsos
áradatokba. Ez a kárhozat.
És vannak, akik egyéniségük fölé emelkedve, igazi lényükké a
személytelen, örök mértéket teszik; halálukban úgy omlik le róluk
a különlét, mint egy börtönfal és átömlenek időbeli, zárt életükből
az időtlen, határtalan teljességbe. Ez az üdvösség.
Legtöbb ember a haláláig őrzi egyéniségét. Tervei, körülményei,
apró kedvtelései jelentik részére az élet értelmét s a haldoklás
perceiben feltáruló időtlen végtelenségtől, az üdvösségtől éppúgy
visszariad, mint az elfoszló tudat alól feltörő homályos vonzástól,
a kárhozattól; egyikben sincs érzés, értelem, változás, tagoltság,
melyek az ő kedvteléseihez szükségesek; szétmálló ösztöne az élet
végső roncsába kapaszkodik, s ez már nem nyujt menedéket. Az élet,
változás, idő kicsúszik alóla, a változatlan örökléttől iszonyodva
elhúzódik: dermedt állapotba kerül, melyből az élet tagoltsága és a
lét teljessége egyformán hiányzik. Meghalás utáni sorsa kis-részben
attól függ, hogy miképpen emlékeznek rá, imádkoznak-e érte, földi és
nem-földi jószándékok segítik-e; főképpen pedig attól, hogy volt-e az
életében valamely egyén-fölötti, általános erény, mely nem a
személyiséghez, hanem az alkat mélyén rejlő örök mértékhez tartozik,
a személyiség elpusztulásával nem pusztul el és őt támogatni bírja.
Ez a tisztítótűz.
Részlet A teljesség felé c. kötetből
Itt az egészet elolvashatod.
Itt az egészet elolvashatod.
The Atomic Apocalypse, Mexico City, British Museum |
Halál utáni fotó a XIX. századból |
Jacques Louis David: Marat halála, 1793 |
Picasso: Guernica |
Halál utáni fotó a XIX. századból |
A szív mérlegelése. Hunofer írnok könyvéből (XIX. dinasztia) |
Anette Spinks: Just Thinking |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése