Gondoltam addig is, amíg tartalmasabb bejegyzéssel tudok szolgálni elindítom a karácsonyi hangulat megalapozását, hiszen advent már elkezdődött...
Egy pár szál gyertya mindig hangulatot teremt, ha nincs is koszorúd.
2010. 11. 30.
2010. 11. 14.
Korodi Luca és Szurcsik József festőművészek kiállítása a Virág Judit Galériában
Kedden kiállításmegnyitón voltam. Korodi Luca Távol Afrikából és Szurcsik József Ember az embernek című kiállításán. Sajnos csak fél hétre értem oda, mert 6-ig dolgozom és emiatt mindig lemaradok a megnyitók elejéről. :( Mindegy ez van. Azért egy beszédet hallottam, mert a két művész kiállítását egyenként elcsúsztatva nyitották meg így Szurcsik megnyitóját láthattam-hallhattam. Kukorelly Endre mondta a megnyitó beszédet, ami nagy örömömre frappáns volt, rövid, lényegretörő és a képekről szólt. Aztán belefeledkezhettünk a kiállításba...
Nem vagyok művészettörténész. A blogba mint művészetkedvelő lakberendező írom meg az élményeimet a festészettel, fotózással kapcsolatban. Ezen kívül fontosnak tartom, hogy alkalomadtán ajánlani is tudjak művészeti alkotásokat is azoknak akik ez iránt érdeklődnek. Mindezek fényében írom, hogy nagyon tetszettek mindkét festő művei.
Korodi Luca képei talán közelebb állnak hozzám, líraibbak, merengőbbek. Az egzotikumhoz való viszonya is eltalált bennem valamit - afrikai táj, vihar, felhők, sivatag - nem beszélve a Budapestről festett képekről, amelyek szinte minimalista eszközökkel - nem tudom van-e ilyen a festészetben -, szóval néha alig egy-két pötty vonal és mégis tudod melyik híd alatt vagy. Némely kép mintha az én mostani őszi, ködös-párás hangulatomat ábrázolná, benne vannak a fájdalmaim, fáradtságom, szeretetem a város iránt, ahogy naponta látom ezt a várost. Nagyon jó volt elmerülni bennük.
NÉHÁNY KORODI LUCA KÉPEIBŐL:
Szurcsik képei egész más világba kalauzolnak. Egy férfiasan kemény, látszólag lepusztult világba, ahol majdnem mindenkinek "kockafeje" van, de ezek a fejek korántsem egyformák, vagy érzéketlenek, sőt. Hihetetlen de egész finom érzéseket, hangulatokat, rezdüléseket, komoly gondolatokat is ki tud fejezni egy-egy "kockafej". Színek, árnyalatok, pillantások és szájzugok mesélnek. Talán érdekes lenne egyszer cím nélkül nézni őket, hogy kinek mit juttatnak eszébe. Nagyon ütős a kiállítás anyaga, érdemes végigböngészni a képeket, gondolkodásra, felismerésre késztetnek.
Nem beszélek többet, ezt látni kell. Ha kedvet kaptatok, a kiállítás a Virág Judit Galériában van. Ingyenes és november 30-ig lehet látni. Jó szórakozást!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)